Fiksz: A könyvek nélküli könyvtár
A Time Onlineon olvasom, hogy a múlt hónapban Philadelphiában megnyílt a Drexel Egyetemi Könyvtárának “tanulóterasza” — könyvek nélkül, egy rakás számítógéppel és székkel-fotellal, plusz ugye hozzáféréssel az egyetem mintegy 170 millió (nem elgépelés) elektronikus dokumentumához.
Még fotókért katt a képre
A tér amúgy meg lett tervezve és dizájnolva, az elkövető Scott Erdy. Úgy lett kialakítva, hogy maximálisan támogassa a “tudástranszfert”, Danuta Nitecki, a Drexel Egyetem könyvtárainak dékánja koncepcióját. Ennek megfelelően a bútorok és a berendezés mozgatható, “az egész tér egyetlen hatalmas táblaként funkcionál”.
A Time cikkének címe amúgy “Könyvtár-e még a könyvek nélküli könyvtár?” és a továbbiakban a címben foglalt kérdést járja nagy vonalakban körbe. Megemlíti, hogy Amerikában a könyvtelen könyvtár trendje 2000 körül indult be, amikor a Kansas Állami Egyetem mérnöki könyvtára úgy döntött, kivonja a printeket a forgalomból és gyűjteményét teljes egészében elektronikus dokumentumokból építi fel. Tavaly a Stanford Egyetem mérnöki könyvtára is követte példáját, összesen vagy tízezer papír-dokumentumot hagyott meg a polcokon. Tavaly nyitott a Texasi San Antonio Egyetem mérnöki karának új könyvtára is — print dokumentumok nélkül. Most pedig a Drexel.
Vegyük észre, hogy a fent említett könyvtárak mérnöki stúdiumokhoz illeszkednek — vagyis nagyrészt azokat az embereket szolgálják ki, akiknek életében amúgy is masszívan jelen van a technológia és a számítástechnika.
Az ilyen könyvtárak ügyében persze a tervezői szakma is megoszlik: Steven Holl, a Queens Könyvtár új fiókjának tervezője szerint a könyv még mindig a tudást szimbolizálja, karakteres és ellensúlya lehet a technológiának; míg Rem Koolhaas holland tervezőt, a Seattle Központi Könyvtár tervezőjét pontosan a könyvnélküliség, mint kihívás ihleti és inspirálja. Megint mások, például Norman Foster, a Freie Universität Berlin könyvtárának tervezője a könyvek köré építi fel a technológiát és szimbiózist igyekszik kialakítani.
Ugyanakkor pusztán azzal, hogy a könyvek nélküli könyvtárak kapcsán az egész cikk végig “könyvtárként” utal a teljesen digitális gyűjteményekre (is), tulajdonképpen anélkül válaszolja meg a kérdést, hogy explicit kimondaná: igen.