fiksz dot klog

#105/22 Kiberbiztonságról az egész családnak

A kiberbiztonság – a világháló biztonságos, tudatos és felelősségteljes használata – elősegítése tengerentúlon az utóbbi idők egyik legfontosabb kérdése a gyermek- és iskolai könyvtárakban, tinirészlegekben. A törvényi szabályozás (CIPA, DOPA) helyett a könyvtárak sokkal inkább a felvilágosításra és nevelésre fektetik a hangsúlyt, bevonva a különböző civil szervezeteket is. Ennek a felvilágosító-nevelő kampánynak a legújabb “termékei” az alábbi dokumentumok is.

#005/19 Lesz-e e-könyv az Új-zélandi könyvtárakban?

Egy cikk szerint Új-Zélandon nagy a vita (és a tanácstalanság): kölcsönözzenek-e a szigetország könyvtárai e-könyveket? Ha nem, miért nem? Ha pedig igen, akkor milyen feltételekkel? A cikkben közöltek megfontolandóbbak, mint gondolnánk – előbb-utóbb tudniillik minden ország szembesül majd a kérdéssel.

#002/07 Mit csinálunk online?

Az emarketer.com cikkében azt olvastam, hogy egy TNS-felmérés szerint 2008-ban legtöbbünk információt keresett, híreket olvasott és elektronikus banki szolgáltatásokat vett igénybe. A Pew amerikai felmérése némiképp eltérő eredménnyel járt. Számok, grafikon és egyéb adalékok alább.

#212/19 Könyvtárak és a Drupal

Illetve “Drupal és a könyvtárak” – merthogy ezzel a címmel jött ki Ellyssa Kroski kétoldalas kedvcsinálója, amely PDF fájlként letölthető az E-LIS e-printjei közül. Honlapreform előtt álló könyvtárak számára mindenképp ajánlott – még akkor is, ha az írás tényleg csak kedvcsináló, semmi több.

#012/13 Sarah 20 pontja az online jelenlétért

Sarah Houghton-Jan (a. k. a. “Librarian in Black”) decemberi ajándéka a világnak egy 69 diából álló prezentáció, melynek címe “Webkettes szolgáltatások kisebb, alulfinanszírozott könyvtáraknak”. A letölthető anyag 20 pontban tárgyalja a módszert, amivel a legkisebb könyvtárak is fokozhatják online jelenlétüket.

#111/19 Mihez kezdjünk a Facebookkal?

Akár tetszik a könyvtáraknak, akár nem, egyetlen olyan hely van, ahol akár több ezer embert szólíthatunk meg egyszerre: a világháló. Miután az iWiW könyvtárilag “bedőlt”, ideje alternatívát keresni…

#211/13 Készül a Reference Extract, a könyvtároshajtású keresőmotor

Ez egy nagyon érdekes és felemelő dolog lesz. A Reference Extract arra az egyszerű és nagyszerű ötletre épül, hogy az emberek még mindig a könyvtárosokban bíznak meg leginkább, ha információról van szó. A “könyvtároshajtású” keresőmotor koncepciója következik.

#111/13 Újabb ALA-ajánlás, ezúttal weboldalakhoz

Ugyan még hivatalosan is csak “draft” (vázlat), de az American Library Association 45 oldalas, .pdf fájlként letölthető kiadványa sokat segíthet a könyvtári weboldalak tervezésében és újratervezésében. Könyvtári webmestereknek épp ezért kötelező, mindenki másnak “csak” ajánlott olvasmány.

#009/30 Könyvek online, ingyen

A Techline-on találtam a cikket – az írásban említett oldalon számtalan könyvet és képregényt olvashatunk ingyen és bérmentve. Ha ezentúl a használónak online (szak)irodalomra vagy képregényre támad gusztusa (és még angolul is tud), ültessük le bátran a képernyő elé.

#309/27 Teszteld a weboldalad: 57 szempont a használhatóságért

Ha épp weboldalt szándékozunk készíteni, vagy csak a régit terveznénk újra, akkor kimondottan hasznos lehet a VirtualHosting.com cikke, amely egy ötvenhét kérdésből álló kérdéssort tartalmaz. A legfontosabb szempontok mindegyike megtalálható a listán, a dizájntól kezdve a navigáción át a tartalmakra vonatkozó kritériumokig. Ráadásul szinte minden kérdéshez jár egy külön írás is.

#009/26 Címkék a WorldCat-ben

Az OCLC gondolt egy merészet és globális katalógusát, a WorldCat-et elkezdte “szocializálni”. A közösség alapja állítólag az egyén, így a folkszonómia jegyében a felhasználók egyéni szempontjaik szerint címkékkel láthatják el a rekordokat.

#009/22 Borítók az OPAC-ban – lehet, hogy nem is legális?

Vitathatatlanul szebb, felhasználóbarátibb és meggyőzőbb – ám lehet, hogy nem is legális közzétenni a könyvek borítóképét az OPAC-ban, vagy a könyvtár weboldalán.

#409/19 Kíváncsi szülők – “megfigyelt” gyerekek?

Szokásunktól eltérően a könyvtártól az e-tanulás felé mozdulunk. Mentségünkre legyen mondva, hogy fejlett országokban az iskolai könyvtár és az e-learning szétválaszthatatlanul összefonódott.