Innentől akár szavazásra is bocsáthatnám kérdést, hogy vajon mi fog hamarabb bekövetkezni: az emberhalál vagy a Kaptár széthullása…

Úgy sejtem ez nem pont az a fajta hírverés, amit a pécsiek megálmodtak.

Akik már túl vannak a reggeli kávén, bizonyára kiszámolták, hogy 1971-ben indult a dolog, amit azért hangsúlyoznék, mert az internet története ugye még ARPANETestől is csak 1969-ig nyúlik vissza.

Az OCLC sajtóközleménye a kötelező frázisokkal és köszönetnyilvánításokkal ide kattintva olvasható el.

Boldog szülinapot!

A föld rengett. A könyvek potyogtak. A gárdára munka várt.

A Maryland Egyetem McKeldin könyvtára nagyszabású takarítóakció színtere volt, miután a keleti partot megrázó földrengés több, mint 13000 kötetet mázott le a polcokról.

Ám huszonnégy órával a rengés után már az összes könyv könyveskocsira került, készen a kárfelmérésre és a leválogatásra. A munkatársak kiválogatták a sérült könyveket az épek és visszapakolhatók közül.

A könyvtárakban nagyszerű emberek dolgoznak.

– írja az egyetem a földrengésről készült fotószett mellett a Flickr-ön.

Mivel a tulajdonosoknak nem sikerült befektetőket találni, ezért kénytelenek voltak bejelenteni, hogy megszűnik az Egyesült Államok második legnagyobb könyvkereskedő cége, a Borders. A döntés következtében várhatóan 10 700 ember veszíti el a munkahelyét. A tulajdonosok az utolsó pillanatig próbáltak befektetőket keresni és ezért tudták elkerülni, hogy a cég már februárban csődbe menjen. [...] A csőd hátterében az elemzők szerint két dolog áll. Az egyik, hogy a gazdasági válság óta az emberek nem vásároltak könyveket, vagy ha mégis, akkor azokat inkább online rendelték meg, például az Amazon rendszerében. A másik pedig az elektronikus könyvek térhódítása. Napjainkban az USA-ban már 100 dollár alatt is kaphatók e-könyvolvasók és sokan használják az iPad készüléküket is ilyen célokra. Az e-könyveken elérhető haszon pedig a töredéke a nyomtatott változatnak.

Anélkül, hogy párhuzamokat akarnék vonni, felhívom a figyelmet arra, hogy nem könyvkiadó, hanem könyvterjesztő (ráadásul nagy, 13%-os piaci részesedésű) dőlt be. Ez, meg a tömeges könyvtárbezárás és finanszírozás-megvonás tovább hajthatja az ebook-piac malmára a vizet. Részletek az sg.hu-n.

A diákok egy hónaptól egy évig tartó időszakra kölcsönözhetnek tankönyveket (egészen pontosan 30 naptól 360 napig tartó időszakra). Ezáltal ahelyett, hogy megvennék az adott könyvet (e-könyvet), egyszerűen kiválasztják az időszakot, amelyben szükségük van a könyvre (például a vizsgaidőszakot), kifizetik a kölcsönzési díjat és már olvashatják is a Kindlejükön. Vagy a Kindle App segítségével pécéjükön vagy okostelefonjukon.

Az Amazon szerint ha 30 napra kölcsönzöd a könyvet, akkor az ár akár húsz százalékáért is megkapod, ráadásul a kölcsönzés akár egy-egy nappal is meghosszabbítható, ebben az esetben az újrakölcsönzésért már nem kell fizetned, csak a hosszabbított időszakért.

A szolgáltatás működéséről itt olvashatsz, az Amazonon elérhető tankönyvek listáját pedig itt találod.

Egy újabb szög.

LeFurgy természetesen alapvetőnek tartja a különféle programnyelvek, szabványok és formátumok ismeretét és az ezek terén szerzett tapasztalatot — ő maga is a digitális megőrzés talaján mozog, tehát ezt tapasztalatból is mondja. Ám ez még nem minden: a jó szakember fogákony az új megoldásra és technológiákra, amelyeket gyorsan és hatékonyan képes adoptálni a munkakörnyezetébe. A mi szakmánkban – mondja – az ember erőteljesen függ a techológiától, azok pedig folyamatosan és gyors ütemben fejlődnek.

Az igazi művészet azonban abban áll, hogy a manuálist és az automatikust össze tudjuk hangolni: hidat kell vernünk a “technokrata” és “hagyományos” szemléletű emberek között. Hovatovább el is kell tudnia magyarázni tevékenységének lényegét: mind a munkatársainak, mind a közvélemény felé (itt nyer értelmet a minden önéletrajzban “kötelező elemként” szereplő “kiváló kommunikációs készség” maszlag, ugye). Meg kell teremtenie a kapcsolatot a technológia és a könyvtárhasználó között.

Plusz ugye manapság a könyvtár sem teheti meg, hogy nincs jelen: folyamatos és kemény marketing-tevékenységet kell folytatnia a túlélés érdekében, mintegy önreklámként. Ráadásul mindezt a 140 karakteres Twitter-üzenetek és közvetlen hangvételű közösségi oldalak világában. Hiába tud kiváló dolgokat – esszéket, dolgozatokat, kacifántos körmondatokat – írni a munkatárs… ha egyszer ezeken a platformokon nem erre van szükség, nem ezt várják az emberek.

És még lehetne tovább is mondani, de a fentieken is elég egyelőre gondolkozni. Összefoglalva: ha mostanság pályázni akarsz könyvtári állásra, jobb, ha az önéletrajzodba beleírod az alábbiakat:

• programnyelvek alapfokú (áttekintő) ismerete
• szabványok magas fokú ismerete
• kiváló kommunikációs készség (ezúttal valóban, ne kamuzz)
• szociális érzékenység
• internet és közösségi oldalak magas fokú ismerete
• …

Legalábbis külföldön. Mármint ha hosszabb távra tervezel.

Mi a ti tapasztalatotok? Magyarországon mi kell ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel kapj munkát?

Error...

A legjobbakkal is megesik.

Az ominózus tábla

Na most két lehetőség van.

1. Ez az egész egy mocskosul szatirikus izé és az emberek jó ízlésére próbál hatni: “ha bezárod a könyvtárat, az olyan, mintha elégetnéd a könyveket”. Amíg az embernek csak egy ikszet kell tennie egy papírra és kész, addig a dolognak nincs igazi súlya. Ám amikor valakik (például a könyvtár dolgozói — persze ez csak spekuláció) azt mondják, hogy “oké, ha bezárják a könyvtárat, mi kihodjuk a cuccot és rakunk belőle egy bazi nagy máglyát, aztán begyújtjuk és körbetáncoljuk, miközben elég…” — akkor hirtelen valahogy megfoghatóvá válik az egész. Az amerikaiak patriotizmusára épít, amikor feldobja, hogy az államok kultúrkincse forog kockán.
2. Ez az egész véresen komoly és valaki tényleg erre készül. Mert utálja a könyvtárat vagy mert mentálisan beteg, vagy… ki tudja.

A gond az, hogy mindenki csak találgat, melyik lehet…

Mindenesetre a “Book Burning Party” saját Facebook-oldallal és Twitter-csatornával is rendelkezik, plusz ugye a táblák (érdemes megjegyezni a táblák kapcsán, hogy ugye azok pénzbe kerülnek, valakik tehát még egy jókora összeget is beleöltek a dologba).

Bizarr.

Még fotókért katt a képre

A tér amúgy meg lett tervezve és dizájnolva, az elkövető Scott Erdy. Úgy lett kialakítva, hogy maximálisan támogassa a “tudástranszfert”, Danuta Nitecki, a Drexel Egyetem könyvtárainak dékánja koncepcióját. Ennek megfelelően a bútorok és a berendezés mozgatható, “az egész tér egyetlen hatalmas táblaként funkcionál”.

A Time cikkének címe amúgy “Könyvtár-e még a könyvek nélküli könyvtár?” és a továbbiakban a címben foglalt kérdést járja nagy vonalakban körbe. Megemlíti, hogy Amerikában a könyvtelen könyvtár trendje 2000 körül indult be, amikor a Kansas Állami Egyetem mérnöki könyvtára úgy döntött, kivonja a printeket a forgalomból és gyűjteményét teljes egészében elektronikus dokumentumokból építi fel. Tavaly a Stanford Egyetem mérnöki könyvtára is követte példáját, összesen vagy tízezer papír-dokumentumot hagyott meg a polcokon. Tavaly nyitott a Texasi San Antonio Egyetem mérnöki karának új könyvtára is — print dokumentumok nélkül. Most pedig a Drexel.

Vegyük észre, hogy a fent említett könyvtárak mérnöki stúdiumokhoz illeszkednek — vagyis nagyrészt azokat az embereket szolgálják ki, akiknek életében amúgy is masszívan jelen van a technológia és a számítástechnika.

Az ilyen könyvtárak ügyében persze a tervezői szakma is megoszlik: Steven Holl, a Queens Könyvtár új fiókjának tervezője szerint a könyv még mindig a tudást szimbolizálja, karakteres és ellensúlya lehet a technológiának; míg Rem Koolhaas holland tervezőt, a Seattle Központi Könyvtár tervezőjét pontosan a könyvnélküliség, mint kihívás ihleti és inspirálja. Megint mások, például Norman Foster, a Freie Universität Berlin könyvtárának tervezője a könyvek köré építi fel a technológiát és szimbiózist igyekszik kialakítani.

Ugyanakkor pusztán azzal, hogy a könyvek nélküli könyvtárak kapcsán az egész cikk végig “könyvtárként” utal a teljesen digitális gyűjteményekre (is), tulajdonképpen anélkül válaszolja meg a kérdést, hogy explicit kimondaná: igen.

Ugyanakkor tévképzet, hogy te fizetsz engem és megtarthatod a könyvet, amit kikölcsönöztél — hogy nem kell visszahoznod, mert fizettél érte. Sok ezer másik ember is fizetett ezért a könyvért, őket lopod meg, ha megtartod. Ahogy ők is meglopnak téged, ha nem hozzák vissza. A könyvvel együtt befektetés vagyok: pár forint az adódból, de bármikor fordulhatsz hozzám segítségért. Akármikor megtalálod a forrásanyagot a munkádhoz, vagy tanulmányaidhoz. Bármikor hozzáférsz az adatbázisokhoz, amit néhány forintodból az állam és én biztosítunk számodra. Ahogyan sok ezer, sok millió honfitársad számára is.

Különben is: ha te fizetnéd a bérem, tőled kellene fizetésemelést kérnem, nem igaz?